Szerelmesnek lenni jó,
Nincs is hozzá hasonló.
A szív akkor élni kezd,
Körülöttünk minden szép lesz.

A nap is szebben ragyog az égen,
Az égető sugarát nem érzed.
A holdat varázslatosnak látod,
Az éj sötétjét sem bánod.

Ritkán előfordul, hogy egyszer az életben rábukkansz arra, akiért mindent hátrahagynál, aki mindenki előtt van, aki a józanságot elviszi a fejed felől, aki szétszed, szétszakít, beléd mar és átölel, akivel a poklot és a mennyországot egyszerre járod meg. Aki miközben tép, aközben simogat, miközben mar, aközben leheli csókját az ajkadra.Ne kelljen enélkül a tüzesen fájdalmas érzés nélkül meghalnod. Életedben legalább egyszer találjon rád egy gőzerővel feltörő szerelem.Mert meg kell ismerni ezt az érzést!

Erre vágyom, ki tart velem?
Ki fogja meg közben kezem?
Hisz az élet zord és kemény,

Próbáltam valami szépet írni
Verset, ódát költeni,
De csak az üres lapot néztem
És álmodozni kezdtem szüntelen.

Arról, amit este kaptam tőled én,
A sok mécses romantikus fényét.
Néztem, ahogy bevilágított mindent,
S ettől a szívem boldogan dobogott itt bent.

Az az érzés... el sem lehet mondani.
Boldog voltam, képtelenség elfeledni.
És ahogy hozzám értél lassan, gyengéden...
Nem is tudom, hogy köszönhetném meg.

Ahogy ezernyi gyertyaláng világította be a szobát,
Olyan érzés fogott el, mit soha nem élhettem eddig át.

Hiányzol nagyon kedvesem,
álmaimban még te is szeretsz engem.

Ott még együtt vagyunk boldogan,
s szívünkben nagy szerelem van.

Emlékszel még mikor együtt sétáltunk,
mikor még teljesült minden álmunk?

Nem is volt olyan régen, mikor azt mondtad hogy szeretsz,
s én el is hittem és azt gondoltam nem feledsz.

De ma mégis egyedül vagyok, magányosan sírok,
mert becsaptál s feledni nem birok.